3+3 szuper könyv 2018-ból, avagy egy nagyon szar olvasási év margójára

Szar abban a tekintetben, hogy keveset olvastam. (De valami borzasztó keveset!). Viszont jó, mert amit elolvastam, az tényleg, nagyon-nagyon tetszett.

Tudom, hogy az olvasás nem verseny, de idén a havi egy könyvet sem értem el. Ennek részint az az oka, hogy tavasszal új munkahelyet találtam, ahol kicsit több a meló. De azt is be kell vallanom, hogy valami irdatlan nagy olvasási válság kellős közepén lubickolok. Semmi sem jó. Bármit kezdek el olvasni, nem érdekel. 20-50 oldal után félreteszem a könyveket. De, ami a kezemben marad... na, az megéri az olvasást.

1. Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal (molyos értékelés)



Akár azt is mondhatnánk, hogy ez egy nagyon Schwab év volt, mert az ő könyvei kerültek a kezembe a leggyakrabban. Az Egy kegyetlen dal a Verity szörnyei duológia első kötete, amelynek a folytatása nem is olyan régen került a boltokba. Ez az ifjúsági regény olyan, amilyennek ennek a műfajnak lennie kéne. A két főszereplőnk: a nagyon emberi szörnyeteg August és Kate, aki ugyan ember, de az apjához hasonló szörnyeteggé szeretne válni. Kettejük között barátság szövődik, és együtt néznek szembe a várost rettegésben, megosztottságban tartó erőkkel. A történet egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Egyértelműen a legjobb idén.



2. Jenny Han: To All The Boys I've Loved Before (molyos értékelés)




Jenny Han habkönnyű romantikus komédiája, ami magyarul A fiúknak, akiket valaha szerettem címen elérhető, pont akkor talált meg, amikor semmi másra nem vágytam csak egy kis nevetésre, és ezt maradéktalanul meg is kaptam tőle. Bájos, kedves, szerelmes. Ennél többet nem is vártam. Tökéletes kikapcsolódást nyújt.






3. Gabriella Eld: Talpig feketében (molyos értékelés)



Ez a könyv kétségkívül a legjobb magyar könyv, amit az elmúlt években olvastam. Pörgős, tökös, élvezetes. Akkor érdemes nekivágni, ha nem zavar, hogy egy történet rövidke. Persze, nincs olyan, hogy egy regény tökéletes, de én tuti biztos, hogy törzsutas leszek a Garbiella Eld vonaton. Egyedi világ, jellegzetes karakterek, szuper humor - ennél több nekem nem is kell, hogy jól érezzem magam a bőrömben.

Kedvenc újraolvasások

 

Őszintén szólva nem rajongok az újraolvasásért, és ezért ritkán vetemedem rá, de ha valami igazán jóra vágyik az ember, néha szívesen nyúl a régi kedvencekhez, mint amilyenek a fenti könyvek is. A Simon vs the homo sapient agenda (magyar címe: Simon és a homo sapiens-lobbi) a mozifilm megjelenése kapcsán került újra a kezembe. Ez egy szívet melengető szerelmes történet. Van benne sok barátság, sok romantika, sok humor és két nagyon cuki srác, akiknek jó drukkolni, hogy egymásra találjanak a végén. (molyos értékelés) 

A No.6 az anime rajongók körében ismertebb cím. Ez egy disztópikus ifjúsági regénysorozat, ami jelenleg csak japánul, illetve angol rajongói fordításban olvasható ITT, és letölthető pdf formátumban ITT. (Ha eltűnne, akkor meg backup NÁLAM) Anime is készült belőle, de azt inkább nem ajánlanám. (Szerintem az anime eléggé el lett rontva, a történetet elkenték, a mélységét kihúzták belőle, és a két főszereplő közötti "romantikus" szál sokkal finomabban van ábrázolva a regényben). Ha már valami, akkor inkább a manga. De nagyon érdemes megpróbálkozni a regénnyel, mert Nezumi az egyik legszerethetőbb/legrajonghatóbb férfi karakter, akiről valaha olvastam. És bőven kevés volt belőle 9 kötet. Arrogáns, teátrális, nagyképű és dörzsölt. Tényleg olvassátok el! (molyos értékelés a 2. kötetről)

V.E. Schwab Vicious (magyarul: Viszály) című könyve pedig a tavalyi évem csúcsa volt. Amiből idénre is jutott. Megunhatatlan ez a regény. Victorba szerelmes vagyok, és úgy egyáltalán - néha jól jönnek az olyan könyvek, amikben nincsenek igazán jó karakterek. Jó mint pozitív. Itt mindenki minimum szürke morálisan, és pont ezt szeretem benne. (molyos értékelés)

Nektek mik voltak a kedvenc könyveitek az idén?
Mik jutottak fel a dobogóra?