William Strunk Jr. és E. B. White - Elements of Style - Hogyan közelítsd meg a stílust?

Amikor az ember írástechnikával kapcsolatban olvasgat, előbb-utóbb biztosan a kezébe kerül William Strunk Jr. és E. B. White közös könyve a The Elements of Style vagyis a Stílus elemei. Ez a könyv több újrakiadást is megélt már. Arra tesz kísérletet, hogy összeszedje, mi minden befolyásolja a stílust ,kezdve a nyelvtantól a bekezdések felépítésén át a helyes szóválasztásig. Egyetlen gond van vele: kifejezetten az angol nyelvre vonatkozik, és mivel a stílus alapja a nyelvhasználat, így elsősorban azok látják hasznát, akik angolul írnak.

A könyv zárófejezetében azonban a szerzők összefoglalják néhány pontban, hogyan is érdemes megközelíteni a stílus kérdését, és mivel ez a magyar írók számára is hasznos lehet, gondoltam megosztom veletek is.

Strunk és White azt mondja, nincs igazi magyarázat arra, hogyan működik a stílus, se tökéletes útmutató, aminek segítségével az ember elsajátíthatná a világosan és jól írás művészetét. Erre az sem garancia, ha az ember képes logikusan gondolkodni, és a gondolatait jól összegezni. A stílus ennél több.

A stílus az írás járulékos haszna, és mint ilyen, megfoghatatlan. Az által, ahogy az írók a nyelvet használják, óhatatlan felfednek valamicskét a lelkükből, a személyiségükből, az elveikből és a szokásaikból. Egyes íróknak olyan jellegzetes a stílusa, hogy az nem csak a személyiségük egy kis darabkáját fedi fel, hanem olyan biztosan azonosítja őket, mint egy ujjlenyomat. Ez nem csak elkerülhetetlen, de olvasóként izgalmas is.

A kezdő írók ezt látva gyakran próbálják a stílusukat olyanná formálni, mint a példaképeiké anélkül, hogy értenék, miből is áll a stílus valójában. Merthogy a stílus nem olyan, mint a készen kapható szósz, amit rálocsolsz az ételre, hanem olyan, mint a nagymamád húslevesének íze, amit ezer közül is megismernél, és ami több száz vasárnapi ebéden át formálódott ilyenné. Igazából nincs benne semmi különleges. Pontosan ugyanazok az alapanyagjai, mint a többi húslevesnek. Az íze mégis egyedi.

Éppen ezért a kezdő íróknak érdemes elkerülniük minden olyan túlzást, amit általában a “költőiséggel” azonosítanak, és törekedniük kell az egyszerű, világos, tiszta nyelvhasználatra. Strunk és White az alábbi tanácsokat és intéseket ajánlja a kezdő írók figyelmébe, amennyiben szeretnének biztos stílussal írni:

1. Ne akarj előtérbe kerülni! – Úgy írj, hogy az az olvasó figyelmét az írás tartalmára irányítsa, és ne érződjön ki a sorok mögül az író. Ahogy az írásod egyre magabiztosabb lesz, a stílusod magától fog megjelenni, nem kell erőltetni.
2. Úgy írj, ahogy természetes! – Ne próbálj magadra ölteni egy olyan stílust, ami nem a sajátod. Úgy írj, ahogy az természetesen jön. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy az írásodat nem kell majd kiigazítani. Szerkeszteni minden írást kell.
3. Válaszd a megfelelő formát és szerkezetet! – Ez ugyanúgy igaz a regényed műfajára, mint a fejezeteid és a bekezdéseid felépítésére.
4. Főnevekkel és igékkel írj! – Vagyis amennyire csak lehet, kerüld a határozókat és a mellékneveket. Egy jól megválasztott főnév vagy ige erősebb. Ez nem jelenti azt, hogy minden melléknevet el kell hagyni, de ott, ahol nincs funkciója, inkább húzd ki, vagy cseréld le egy olyanra, amelyiknek van.
5. Nézd át, írd át! – Egy író sincs, aki nyomdakészen írna, ezért nagyon fontos, hogy mindig szerkeszd meg utólag a szövegedet. Ha úgy jobban megy, az átnézéshez akár ki is nyomtathatod.
6. Ne írj túl! – A túl díszes próza nehezen emészthető, és az ember könnyen elrontja a gyomrát vele. Ha hajlamos vagy túlírásra, mindig nézd át a szövegedet, és gyomlálj kíméletlenül.
7. Ne mondj nagyot! – Megbízhatatlan lesz a narráció, ha túlzol.
8. Hanyagold a fokozást! – Mármint nem a melléknévfokozást, hanem az olyan fokozó szavak használatát, mint amilyen a nagyon, a kicsit, az eléggé stb.
9. Ne írj túl szellősen! – Ne legyen túl sok szétszaladó mondat a szövegedben. A szétszórt, széteső próza egocentrikus írót feltételez, aki azt hiszi, hogy minden egyes random gondolata olyan fontos, hogy az olvasó kíváncsi rá.
10. Ne használj furcsa írásmódot létező szavaknál! – Például a szöcske nem lesz attól űrbogár, hogy úgy írod le, hogy szötske, és nem lesz attól fiatalosabb a párbeszéd, ha léccik és plíz-ek szerepelnek benne. Az olvasót viszont idegesíteni fogja
11. Ne magyarázz túl sokat! – A párbeszédek közé nem mindig kellenek hosszas leírások. Néha egy gyors és egyenes dialógus hatásosabb.
12. Ne képezz, és ne használj bonyolult mellékneveket! – Ez szerintem az angol nyelvben jellemzőbb, mint a magyarban:)
13. Mindig legyen világos, éppen ki beszél! – Ne legyenek a szövegben hosszú dialógusok, ahol nem lehet kikövetkeztetni, ki a megszólaló. Az olvasó nem azért vette a kezébe a könyvet, hogy detektívet játsszon.
14. Kerüld a furcsa vagy kevésbé ismert szavakat! – Érdemes lehetőség szerint egyszerű szavakat választani, hogy az olvasónak ne legyen szüksége értelmező szótárra. Ha számodra evidens is egy szó jelentése, másnak attól még hiányozhat a szókincséből. Ugyanez igaz a régies nyelvezetre.
15. Ne használj tájszólást, hacsak nem ismered elképesztően jól! – A tájszólás mindenképpen ki fog tűnni a szövegből, így ha rosszul csinálod, 100-szor jobban látszik.
16. Legyél egyértelmű! – Ha belezavarodsz egy mondatba, az biztos jele annak, hogy a mondat rossz. Kezdd újra, írd egyszerűbben. Ha kell, tőmondatokban.
17. Ne oltsd bele a véleményedet a prózádba! – Kivéve persze, ha helye van a sztoriban, például egy karakter száján át jön ki, akit szócsőnek használsz. Más esetben ne szólj ki a narrációból!
18. Óvatosan bánj a szóképekkel! – A szóképek a képiség fontos elemei, de kezdő írók könnyen belezavarodhatnak, vagy éppen túlhasználhatják őket, ami zsúfolttá, és átláthatatlanná teszi a szövegüket. 
19. Ne próbálj egyszerűsíteni az érthetőség rovására! – Például ne használj rövidítéseket, mert nem biztos, hogy mindenki érti őket. Először mindenképpen írd ki a dolgok teljes nevét.
20. Kerüld az idegen eredetű szavakat! – Nem tűnsz tőlük okosabbnak, csak nem fogja érteni az olvasó.
21. Mindig inkább az általánost részesítsd előnyben a különlegessel szemben! – Az írók természetüknél fogva vonzódnak az egyedihez, de főleg a művészeted elején ragaszkodj ahhoz, ami bevált és működik. Amikor már gyakorlott vagy, úgyis érezni fogod, hogyan és hol lehet átlépni a határokat.

.

Ti hogy álltok a stilisztikával? Esetleg van, aki szívesen olvasna róla? Csak mert én kifejezetten szívesen írnék még róla, és úgy érzem, ezzel a területtel gyakorlati szinten kifejezetten keveset foglalkozunk, pedig fontos:)